Zsótér Sándor: az egész világ egy népvándorlás időszakában van.

Göncz Árpád Mérleg című drámájának szerepeit Varga Mária és Zsótér Sándor
alakítják, az előadást augusztus 3-án mutatják be a Csokonai Művelődési és
Rendezvény Házban.
Évtizedek óta felmerülő kérdést feszeget Göncz Árpád Mérleg című darabja. A
kamaradráma egy ’Férfi’ és egy ’Nő’ évtizedeket átívelő történetét mutatja be.
A Terminál Workhouse független színházi formáció és a Csokonai Nonprofit Kft.
közös produkciójában Zsótér Sándor és Varga Mária látható.
A ’Férfit’ alakító Zsótér Sándor egy pillanatig se hezitált, hogy elvállalja-e a
szerepet.
„Ez egy kaland. Eszembe se jutott, hogy nemet mondjak. A könyvet Gerlits
Rékától és Mészáros Piroskától, a Bátorságok Könyve kitalálóitól kaptam. A
nyolcvanas években írtak ilyen darabokat, másfajta, nem divatos. Két ember
hosszan beszélget különösebb trükk nélkül. Nincsenek nagy fordulatok, nem
egy Netflix sorozat. Én mindig félek, óvakodok kimondani egy mondatot, vagy
egy szót, vagy egy szlogent, hogy ez erről vagy arról szól. Bízom az emberek
értelmében, hibásan, de bízom, hogy nem szükséges, hogy a szájukba rágjanak
valamit. Most népvándorlás van! Én nem gondolom, hogy az lenne a
kötelességünk, hogy ehhez a problémához hozzászóljunk, hogy
Magyarországról most éppen hány ember megy el, vagy hány fiatal vagy család
képzeli máshol az életét, hiszen az egész világ egy népvándorlás időszakában
van. Itt vagy tudunk érdeklődést kelteni két ember iránt, vagy nem. Nem
moralizál a darab afölött, hogy az egyik vagy a másik figura jól vagy rosszul
döntött”– mesélte Zsótér Sándor.


A ’Nőt’ a legendás Varga Mária alakítja a színpadon.
„Mindkét karakter sorsa nagyon fordulatos, izgalmas és eleven, miközben nem
az extrém történéseken van a hangsúly, sokkal inkább két emberi sorson. Egy
rövid kapcsolat után szétszakadnak az útjaik és évtizedekkel később látjuk
viszont a figurákat, akik a maguk módján döntöttek a sorsukról. Nincs
szájbarágósság, nem mondanak ki mindent a figurák, mint manapság. Ritának a
rendezése rendkívül játékos, tökéletesen kifejezi a ki nem mondott drámákat,
gondolatokat. Csatlakoznék ahhoz, amit Sándor mondott. Fontos, hogy
következményei voltak egy döntésnek, vagy bizonyos szavaknak, ami ma már
nincs. Van két fiaim, jönnek-mennek a világban, de mindenképpen
ragaszkodnak a hazájukhoz, miközben nagyon kíváncsiak a kinti életnek a

mindenféle bugyraira. Úgy látom, hogy nagyon nyitottak, és igyekeznek minél
többet tapasztalni a világból, és hát remélem, hogy ezt kamatozni fogják egy
idő múlva” -mesélte Varga Mária.
A rendezői székben Kerkay Rita foglal helyet.
„Februárban kaptam a felkérést. Ahogy elolvastam a darabot, Varga Mária és
Zsótér Sándor arca jutott eszembe, velük képzeltem el a készülő előadást.
Varga Máriával Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban sok előadásban
dolgoztunk együtt, Zsótér Sándor pedig a Színház -és Filmművészeti Egyetemen
volt az osztályfőnököm. Nagyon megtisztelő számomra, hogy igent mondtak a
felkérésre, mert mindig is csodálva néztem a munkájuk. Rengeteget tanulok
tőlük a próbafolyamat során és biztonságban érzem magam Velük. Amikor
készültünk az olvasópróbára, akkor megkerestük Boronkay Soma dramaturggal
a Mérleg című novellát, ami egy még szűkebb keresztmetszet mutatott nekünk
a készülő előadáshoz–mesélte a rendezőnő.

„Nagyon egyszerű mondatok vannak a novellában, például az, hogy ’mentek’,
vagy ’hallgattak’, mégis hatalmas életet rejt. A dráma dialógusainak a lényege
pedig a ki nem mondás, a dolgok sejtetése – a hetvenes évekre jellemző
kommunikációs forma. A drámai feszültséget pont az kelti, hogy két ember
beszélget és elhallgat dolgokat a másik elől, néha pedig szinte bántóan kimond,
vagy úgy mond ki valamit, hogy igazából azt a végtelen mélységet mögötte nem
fejtik ki” – tette hozzá Boronkay Soma dramaturg.
A kétszereplős előadás zenéjét Matkó Tamás szerzi.
„Hálátlan, jó értelemben hálátlan feladat, két c hang már belekerült az
előadásba. De ez nem azt jelenti, hogy én ebben nem tudom megtalálni az
örömöt, hiszen ebből lehet tanulni például. Kevés zene lesz benne, annak
viszont annál hangsúlyosabb szerepe lesz” – mesélte Matkó Tamás zeneszerző.
Augusztus 3-án, a néhai köztársasági elnök beiktatásának évfordulóján
mutatják be a XV. kerületi Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban, ezzel
tisztelegve a 100 éve született volt köztársasági elnök és író emléke előtt. A
Csokonai Művelődési és Rendezvény Házban a 2022/23-as évadban is
repertoáron marad a darab, és az alkotók bíznak benne, hogy vidéken is több
helyszínen bemutathatják az előadást.

GÖNCZ ÁRPÁD: MÉRLEG
a Csokonai Nonprofit Kft. és a Terminál Workhouse közös előadása

NŐ – Varga Mária
FÉRFI – Zsótér Sándor
Rendező: Kerkay Rita
Zeneszerző: Matkó Tamás
Dramaturg: Boronkay Soma
Rendezőasszisztens: Tusor Regina
Produkciós vezető: Gerlits Réka

Bemutató: 2022.08.03. 19:00
További előadások: 2022.08.04., 2022.09.21 és 2022.10.14.
Helyszín: Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház (1153 Budapest, Eötvös utca
64-66.)

Jegyek elérhetőek ITT.

További megjelenések:

Próbaképek és kiemelt kép: Gordon Eszter

Támogatom a Bátorságok Könyvét

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel. Elsőként értesülnek minden új programról.

Legfrisebb történetek
Kampányok

Hungarian Hub

Art Is Business

Eszkuláp

Oszd meg, ha tetszett

Támogass Minket

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

 

  • Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.
  • Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel.
  • Elsőként értesülnek minden új programról.
Kampányok

Art Is Business

Hungarian Hub

Eszkuláp