“A játszótér egy veszélyes hely”

Mondi

(Mondovics Péter)

 

Én a kulcsos gyerekek generációjába tartozom. Amikor kicsi voltam, édesanyám és édesapám piszok sokat dolgoztak, egy csomó mindenben önállónak kellett lennem:

-Tessék, itt a kulcs, menj el a suliba, majd a játszótérre, legyél a többi gyerekkel, aztán majd gyere haza!

Ez jellemző volt a mi generációnkra, de akkor még kontroláltabb volt a környezet: nagyon hasonló emberek gyűltek össze a játszótéren, hasonló háttérrel és a szülők is jobban ismerték egymást, ezért volt egy biztonságos és kiszámítható burok. Együtt tanultunk meg sokmindent, együtt éltünk át izgalmas élményeket. 

A sorozatos világválságok és a digitalizáció azonban eltávolította az embereket. Mindenki egy kis burokban él és nehezen hagyjuk el a biztonságos közegünket. Én egyáltalán nem ismerem a gyerekeim osztálytársainak a szüleit, és  bizonytalan vagyok akkor is, amikor játszótérre megyünk. Mindig van bennem egy kis félsz ilyenkor, főleg az idegenektől. Egyszerűen mára láthatóbbá váltak olyan veszélyek is, amikről az én gyerekkoromban még egyáltalán nem tudtunk, pedig valószínű már akkor is ott voltak…  Lehet jobb lenne, ha ezekről ma se tudnánk, de a közösségi média miatt minden láthatóbbá vált, és a világ egy veszélyesebb hely lett.  

Azért, mert bárki elveszítheti a munkáját. 

Azért mert jönnek-mennek a gazdasági válságok.

Azért, mert covid van. 

És mert ki tudja kivel akadok össze a mászókánál…  

Ezek a félelmek elindítanak egy körforgást: mivel a világ egy veszélyes hely, ezért a játszótér is egy veszélyes hely, ezért inkább ne menjen oda a gyerek. Ezzel a gyerekeket a négy fal között tartom, így viszont többet fognak mobilozni, tabletezni, és az igazi helyett egy virtuális játszóteren lesznek a szabadidejükben: ott tartják a többikekkel a kapcsolatot, csakhogy  ezeket a platformokat nem nagyon lehet kívülről kontrollálni, és egy idő után a szülők kezdik nem érteni, hogy hol jár a gyerek, amikor netezik, úgyhogy inkább csak elhessegetik a problémát, “legalább elvan magában a kölyök”.

A gyerekek ilyenkor virtuálisan csellengenek. De fontos, hogy szülőként igenis tehetünk ez ellen – egyrészt vannak már módszerek arra, hogy miként tudjuk a gyermek digitális életét keretek közt tartani, másrészt igenis figyelmet kell fordítani arra is, hogy az „offline” vagy „valóságos” világ keretei között meglegyen az egészséges szülő-gyerek kapcsolat. Foglalkozzunk, játsszunk velük sokat, hogy ne egy digitális kulcs lógjon a nyakukban…

Szerintem a mostani világban a bizalom a legnagyobb bátorság, mert senki nem bízik senkiben. Szeretném elengedni a gyerekeimet, és azt mondani nekik:

-Megbízom benned. Átadtam neked azokat az értékeket, amiket át szerettem volna adni. Menj és fedezd fel a világot! 

MP

 

Zene: Peter Gabriel – Sledgehammer

Könyv: William Wharton- Éjfélre kitisztul

FilmMike Judge – Hivatali patkányok

Mondi Art Is Business oldalán megtalálható cikkét ITT tudjátok elolvasni.

Támogatom a Bátorságok Könyvét

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel. Elsőként értesülnek minden új programról.

Legfrisebb történetek
Kampányok

Hungarian Hub

Art Is Business

Eszkuláp

Oszd meg, ha tetszett

Share on facebook

Támogass Minket

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

 

  • Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.
  • Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel.
  • Elsőként értesülnek minden új programról.
Kampányok

Art Is Business

Hungarian Hub

Eszkuláp