KRISZTIÁN
(Gergye Krisztián)
13 éves voltam, amikor a szüleim elváltak, és ez instabillá és bizonytalanná tett. Festőművész szerettem volna lenni, de nagyobb figyelemre lett volna szükségem, mint amennyit kaptam. A rajztanáromon és egy-két barátomon kívül senki sem ismerte fel, hogy jó képességeim vannak a festéshez, ezért nem volt elég bátorságom ahhoz, hogy felvételizzek a Kisképzőbe.
Az általános iskolából többen egészségügyi szakközépbe mentek, és én is velük tartottam, már csak azért is, mert a szüleim válását az osztálytársaim támogatása mellett éltem túl. Habár azt érzem, hogy inkább a félelem miatt mentem oda, sorsszerűnek gondolom, hogy az egészségügyi pálya bekerült az életembe. Ott nagyon sokat tanultam az emberekről, és a kiszolgáltatottságról. Az egész iskolában 4 fiú volt, szóval utólag belegondolva, ide járni is bátorság volt, akárcsak az, hogy bementem a kórházba, és valóban beteg emberekkel foglalkoztam, próbáltam segíteni…
Még a szakközépiskola után se mertem a Képzőművészetire felvételizni, de a sorsom végül nem került el, és elindultam a művészet útján.
Feljöttem Budapestre, és itt több művész emberrel megismerkedtem, akik támogattak, és bevittek a tánc világába, holott előtte egyáltalán nem foglalkoztam semmilyen táncirányzattal. Szerencsére ahhoz elég bátor voltam, hogy arról álmodozzam, hogy én ebben jó lehetek…
Két évig indonéz táncot táncoltam Budapesten, aztán mindenféle nyelvtudás nélkül jelentkeztem egy Indonéz ösztöndíjra, amit meg is nyertem. Ez volt az első igazán bátor lépésem. 3 másik magyarral utaztam ki Yogyakartába, életemben először ültem repülőn, tízezer kilométeres volt az út és kb. 20 órát mentünk…
Miután visszajöttem Budapestre, elkezdtem komolyabban táncolni.
Próbálom tudatosan leépíteni a félelmeimet, de ez egy lassú folyamat, és sok kis lépést kell megtennem azért, hogy elérjek egy régóta vágyott dolgot. Ma már festek is, és a képeim az előadásaimban is meg szoktak jelenni.
Van olyan, hogy eléred a célod, és csak a megvalósulás pillanatában jössz rá, hogy már régóta elindultál a bátorság útján.
MP
Könyv: Nádas Péter – Világló részletek
Zene: Zombola Péter művei – Passió és Requiem
Film: Lars von Trier – Melankólia
Képek- 1 – Dömölky Dániel, 2- Hapák Péter
Kicsoda Gergye Krisztián?
Táncos, koreográfus, rendező és festő, aki pályája során megkapta a legrangosabb táncos szakmai elismeréseket. 2021-ben az Art is Business és a Fidelio Magazin közös díját is megkapta, ő lett az év kulturális mecénása.
