ANDI 

(Petrik Andrea) 

Mikor terhes voltam az első gyerekemmel, úgy jártam-keltem, mint egy szent. Iszonyúan élveztem, és harmóniában voltam önmagammal. Az embernek mindig van egy elképzelése, hogy milyen anya lesz. Én gyerekkoromtól biztos voltam benne, hogy igazi ősanya leszek, aki erős és vagány! Aztán megszületett a fiam, és megtapasztaltam, hogy sokszor vagyok gyenge, és egyáltalán nem vagány. Nagyon megijesztett a monotonitás: szoptatsz, ordít, pelenkázol, altatsz, mennek a napok…  Ez most már örökre így lesz?  

–  Nem, nem! Egyszer majd vége lesz. Hamarosan újra kiülök a teraszra a barátokkal, bemegyek a színházba próbálni, stb. 

Ezt mondogatod magadnak, de érzed, hogy ez már nem lesz ugyanolyan. A monotonitás kibírhatatlan, de rájöttem, hogy most már attól ijednék meg igazán, hogyha nem lenne az életemben. Megszerettem az állandóságot. 

Mikor Beni egy éves lett, zsigerileg azt éreztem, hogy most én jövök! Pont egy forgatás előtt álltam, és kaptam egy szerepet a Vígszínházban. Azt éreztem, hogy a szülés után végre jó lesz használni az agyam, és valami mással foglalkozni…  

Aztán csináltam egy tesztet, és kiderült, hogy újra terhes vagyok.  

Egyáltalán nem számítottunk erre. Kaptam egy kisebb sokkot. Elborult felettem az ég, le kellett ülnöm, és beletelt egy időbe, amíg feldolgoztam… Félelem volt bennem, aztán szép lassan megnyugodtam. Nem vagyok spirituális, de van ebben valami nagyon megható és szép, hogy így hozta az élet. 

Szoktunk nevetni azon, hogy az első gyerekünket Benedeknek hívják, ami azt jelenti „áldott”. A második fiunk neve Brúnó lesz, ami azt jelenti “barna medve”. És tényleg azt érzem, hogy itt ez a kisfiú, olyan erővel jött hozzánk, mint egy kis vadállat, egy medve.  

Most mindenkinek azzal poénkodok, hogy: 

– Nyugi, a következő egy évben nem kerülhetek a Lipótmezőre, mert az ugye már nincs, úgyhogy minden nagyon jó lesz, csak most túl kell élnem egy évet.  

Úgy tűnik, nálam a bátorság soha nem saját döntés. Zajlik az élet, és egy olyan helyzet elé állít, amit tényleg bátorsággal kell végig csinálnom.  

MP 

Könyv:  Josef Boyden: Az orenda

Zene: Ötödik évszak: Lefelé folyik a Tisza

Képek: 2. – recorder.blog.hu, 3-  Kincsem film