PETI
(Puskás Peti)
Amikor elindult a The Biebers, két éven keresztül senki nem tudta, hogy kik alkotják az együttest. Arctalanul zenéltünk, hogy ne az alapján ítéljék meg a dalainkat, hogy ezt a Puskás Peti csinálja, és “én egyébként utálom a Puskás Petit, úgyhogy ezt a számot is utálni fogom!”
Egy másik fura gátlásosságból jött az, hogy a számokat angolul írtam. Úgy voltam vele, hogy amit nem merek elmondani szóban, azt elmondom a dalokban. De még így is volt bennem egy “kifejezésgát”, bizonyos gondolataimat még így se mertem felvállalni, ezért inkább angolul írtam meg a dalokat. Szóval a koncertjeinken elénekeltem ugyan a közönségnek, hogy “when I am getting drunk, I want to kill myself,” de angolul hallgatva ez a szöveg mégsem tűnik annyira sötétnek, mintha magyarul mondanám ki ugyanezeket a szavakat. Mivel egy idegen nyelven lett megírva a szám, kevésbé érdekli az embereket, hogy mit mondok ki a dalban, és mit nem. A magánéletben viszont mindenre rákérdeznek! Találkoztatok már olyan férfiakkal, akik megkukulnak, ha komoly érzelmi szintre kerülnek a témák? Na, én iskolapéldája voltam ennek!
– Hogy érzed magad ebben a párkapcsolatban?
Amikor ezt kérdezte tőlem a párom, akkor én soha többet nem szólaltam meg.
Más együtteseknél mindig csodáltam, amikor a közönség könnyedén tud azonosulni a dalok szövegével, mert az anyanyelvén énekli a mondatokat, és átérzi a lelkületeket… Egy idő után úgy éreztem, hogy a Biebersnél is magyar dalszövegekre van szükség az angol helyett. Zenekarvezetőként elvártam a tagoktól, hogy megugorják a saját baromságaikat, sőt, én voltam az együttes házi pszichológusa! Most viszont rajtam volt a sor, hogy példát mutassak, és megugorjam a gátlásosságomat, mert ha nem teszem akkor rossz kapitány vagyok!
Éreztem, hogy váltanom kell, és magyar dalszövegeket kell írnom. Bíznom kell abban, hogy az emberek nem gyengeségnek fogják felfogni azt, amit elmondok magamról a dalaimban, hanem arra gondolnak, hogy “ ez az én életemben is így van, és azért szeretem ezt a dalt, mert valaki elénekli ezeket a gondolatokat helyettem”.
MP
Könyv: Sally Hines- Mi a gender
Zenea: The Biebers: Rakjuk össze
________________________________________________________________________
Miért nem lettem futbalista, és miért lettem előadóművész?
Nagyon szerettem focizni, tehetségem is volt hozzá, csak aztán maga a közeg megevett. Én voltam az értelmiségi, érzékeny gyerek, akit verbálisan jól lehetett alázni, és szivatni egész nap. Lementem a pályára, és mindig arra gondoltam, hogy mi fog történni majd a meccs után, és balhézni fognak velem az öltözőben. Nem vagyok egy nagy konfliktuskereső ember, és ott voltak olyan helyzetek, amikor igenis a sarkamra kellett volna állnom, de nem volt hozzá bátorságom, ehelyett minden nap gyomorgörccsel mentem focizni, és nem tudtam megmutatni magam a pályán.
Pár évvel később indult el a színészi és zenei karrierem, és az előadói közegben is erősen kaptam az ívet, de már bele mertem állni a dolgokba. Akkorra már megtapasztaltam, hogyha az ember hagyja magát az elején elnyomni, azzal megmérgezi a saját életét örökre, ezért úgy döntöttem, hogy el fogom mondani azokat dolgokat, amik nyomasztanak, és helyre fogom tenni a szerepemet a közösségben. Az nem lehet, hogy én még egyszer összeomoljak mások miatt! Nem hagyhatom elveszni azt, amit én tényleg imádok és szeretek csinálni! És így valóban sikerült legyőznöm ezt a fajta frusztrációt, ami megmételyezte a helyzetemet.
Ha nem jött volna össze az előadóművészi karrier, akkor nyilván szomorú lennék, hogy eltékozoltam a tehetségemet, és nem lettem futballista. Sikeres lettem abban, amit most csinálok, örömöt okoz, és feltölt, ez pedig feledteti ezt a dolgot, hogy mi lett volna ha…
MP
