“Mit csinál, aki nem bírja ki?”

 

ESZTER

(Rubin Eszter)

 

Mi a bátorság? Nem tudom, de az megvan, amikor nem voltam bátor.

Az ember áll egy inkubátor mellett, és azt mondják neki:

–  Anyuka, maradjon itt ma este sokáig, mert a gyerek nem éri meg a reggelt.

Amikor ez a mondat elhangzott, az exférjem képtelen volt tovább maradni. Egyedül àlltam a kisfiam halálos ágya mellett. Nem volt más választásom. Az ötnapos kisbabám feküdt abban az inkubátorban, aminek ki lehetett nyitni az ablakát, benyúlni, simogatni, beszélni hozzá. Csak ennyit tudtam tenni. Pokoli bűntudatom volt még hosszú évekig, mert nem vettem ki a gyereket, hogy magamhoz öleljem, és nem halhatott meg a karjaimban.

Persze, az ember el tud képzelni egy kismamát öt nappal a szülés után, kiszolgáltatva az egészségügy gépezetének… Egyedül van, és ebben a lelkiállapotban nincs a döntési képességeinek birtokában. De ez a kismama én voltam, és jobban ki kellett volna állnom a gyermekemért.

Első kötetemet, a Barheszt a kisfiam haláláról kezdtem írni. Azt gondoltam, a regény a gyászról és a veszteségről fog szólni, de valahogy más lett, és több. Önálló életre kelt. Nemcsak a halálról szól, hanem az életről, annak minden ambivalenciájával, szépségével és fájdalmával együtt.

Egy gyermek elvesztése áthághatatlan tabu a társadalmunkban. Senki nem tud mit mondani annak, aki ilyen tragédiát él át. Inkább jó messze elkerülik. Ha mégis mondanak valamit, az sem biztos, hogy jobb. Például: “Én ezt nem bírtam volna ki!” – Jó… Ilyenkor azon tűnődöm, mit csinál, aki nem bírja ki?

Ha valaki mégis szóba állt velem, olyan tanácsokat adott, hogy “Ne gondoljak rá!” meg “Csináljak programokat”. Pedig ez nem így van. A gyászt meg kell élni.

Légüres térben éltem évekig. Szerettem volna ezt a tabut megtörni, mert nagyon fontos, hogy nyíltan lehessen a halálról beszélni. Ezt mutatja a rengeteg olvasói visszajelzés, amit kaptam.

A bátorsággal talán úgy tudok azonosulni, hogy bátor dolog volt ilyen mélységben megírni a gyermekem elvesztését. Elmesélni nem lehetett, csak megírni. Máshogy nem tudtam volna.

GR

Könyv: Rubin Eszter: Árnyékkert

Zene: Sosztakovics – Keringő No 2.

Képek: 1, 2 – Moravcsik Borka, 3 – Seres Attila

Támogatom a Bátorságok Könyvét

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel. Elsőként értesülnek minden új programról.

Legfrisebb történetek
Kampányok

Hungarian Hub

Art Is Business

Eszkuláp

Oszd meg, ha tetszett

Támogass Minket

Mit kapnak a Patreon támogatóink?

 

  • Olyan extra tartalmakat, melyeket máshol nem osztunk meg.
  • Meghívót a havi Bátorságok Könyve találkozókra, ahol patreonjaink egy pohár bor és pogácsa mellett beszélgethetnek az oldal szerkesztőivel.
  • Elsőként értesülnek minden új programról.
Kampányok

Art Is Business

Hungarian Hub

Eszkuláp